Tökös gabanica Mesimódra

Tündérkeresztanyám, ki csak nyolc évvel jött nálam hamarabb világra, nem sokkal kezdte korábban konyhászati kísérleteit nálam. Ezeket a próbálkozásokat boldog nagycsalád-egyesítési tervekkel kombinálta, így a famíliánk apraja-nagyja élvezte (vagy épp nem) a végeredményeket.

Egy időben, miután kipróbáltuk a csak számomra készített kétes kinézetű töltött fasírtját úgy gondoltam, belőle már sosem lesz világhírű shéf, de azért még szeretjük. Ne aggódjatok, azt a fasírtot túléltük, de csak mert a kóstolás után senki nem ette meg. Évekig titkoltuk előle, hogy a kukában végezte, nem lévén se kutya se macska még a családban.

Pár évvel később az élet úgy hozta, hogy több ideje jutott a főzőcskézésre, és ráérzett az ízekre. Ma már boldogan cserélek vele recepteket, és úgy döntöttem, számomra a legkülönlegesebb ételét osztom meg veletek, miközben én is megpróbálom elkészíteni.

A tökös gabanica egy nagyon egyszerű és nagyon olcsó egytálétel. Bő fél óra alatt elkészül, és a költsége két személyre másfél euró körül mozog. Három fő összetevője van: burgonya, darálthús fasírtként és cukkini.

A 4 nagyobbacska burgonyát megpucolom, felkockázom és sós, borsos, vegetás vízben felrakom főlni.

Ezután elkészítem a fasírtot. Férfiökölnyi darálthúst, egy szelet vízben áztatott és kifacsart kenyeret,  tojást, kevés borsot, sót és őrölt köményt fasírttá gyúrok. nem szabad beletenni se fokhagymát se pirospaprikát!

A krumplit 10 percig főzzük, majd mellé tesszük a fasírtot apró gombócok formájában. Én pingponglabda méretekre törekedtem. Újabb 10 perc főzés következik.
A tököt megmosom, fél centis-centis karikákra szelem. Közben ha letelt a 10 perc, ezt is a lábasba teszem a krumpli és a husi mellé.
Most már addig főzöm amíg a tök és a hús el nem készül, ez durván húsz perc.

Fél pohár tejfölből és egy kanál lisztből habarást készítek, belereszelek egy kevés sajtot. Hozzákeverem a gabanicához, felrottyantom és már el is készült. Mese szerint rántással se rossz, de habarással sokkal finomabb.

Még egy pillanatra felforralom és már tálalhatom is.

Párom furán nézett először amikor hazaérve a munkából meglátta. Körbenézett, hogy más kaját tényleg nem csináltam-e. Majd leült, óvatosan belekóstolt. Szerinte olyan mint ha krumplifőzelék lenne babér nélkül kicsit felturbózva. Annyira ízlett neki, hogy végül megtiltotta a maradék szétosztását a macskáknak, másnap munka előtt akarta megenni. Szóval a projekt sikerült, ismét egy finom, egyszerű és olcsó étel került az asztalunkra.

Tökös gabanica

Paella Valenciából

Három évvel ezelőttig azt sem tudtam, ez az étel létezik-e, és ha mégis, akkor mi lehet. A nevéből egy tésztafélére gondoltam, és nem nagyon érdekelt jól tippelek-e..

Az egyik legszebb műalkotás részlete. 

Pár barátnőmmel egy nap úgy döntöttünk, nekivágunk egy kisebb utazásnak, és elmentünk megnézni egy Fallas fiestát. Hát ez is érdekesen hangzott, de mielőtt rosszra gondoltok, semmi erotikus dolog nincs benne. Ez Spanyolországban, Valenciában egy olyan téltemető ünnep, amikor csodálatos papírmasé figurákat égetnek el. Hónapokig készülnek ezek az alkotások, beleépítve egy tüzijátékot, amit az ünnep napján indítanak csak el, de előtte még díjazzák a legszebb, legeredetibb alkotásokat. A város körülbelül negyven pontján készül, néha magasabb a környező házaknál, elfoglal egy teljes útkereszteződést.

Szóval eljött az ünnep napja, és mi is megérkeztünk. Egész nap az utcákat jártuk egy Fallas-térkép segítségével, ami megmutatta hol, kinek az alkotása áll és milyen díjat nyert. Délután már nagyon éhesek voltunk a sétától, így barátnőim kitalálták, kóstoljuk meg a híres Valenciai paellat. Számomra nem volt híres, de nem álltam ellen, korgó gyomrom is támogatta az ötletet, így beültünk egy kisebb étterembe és megrendeltük. 

Az akkori benyomásom ez volt:

 - Hogy maradt ez ki a konyhai repertoáromból? 

Élvezettel kóstolgattam, próbáltam kitalálni milyen fűszerek lehetnek benne. Utána évekig próbálkoztam otthon a recepttel de valami hiányzott. Az enyém inkább egy sülthússal készült rizseshúsra hasonlított. Azt kinyomoztam, hogy általában kétféle verzió van, az egyik a csirkés, nekem ebben volt részem, a másik a tenger gyümölcseivel dúsan megpakolt. Később más városokban is kóstoltam, éttermekben, bárokban, és bár voltak finomak, egyik se közelítette meg a Valenciait. Egy bárban tanultam egy szakács mellett pár hétig különböző spanyol ételek elkészítését, és ekkor csalódtam a legnagyobbat. Kiderült az éttermek többsége előre készített fűszeres lével készíti. 

Sokáig nem próbálkoztam ezután, majd úgy döntöttem, hiányzik az íze, hát újra kezdtem a kísérletezést. Közben ápoltam spanyolban élő barátaimmal a kapcsolatot, és nagy örömömre pár napja érkezett hozzám egy Valenciai paella recept. Úgy döntöttem kipróbálom, közben megosztom veletek is. 

A paella készítése olyan Spanyolban, mint nálunk a grillezés. A barátok összejönnek, iszogatnak és közben egy hatalmas serpenyőben parázs felett elkészítik. Mivel a lakásban tüzet nem rakhatok, kint pedig esik az eső, így be kell érnünk ma egy villanytűzhelyes verzióval. 

Szintén pénztárca barát recept, egytálétel, másfél-két euróból két ember jól lakik. Olyan, mint a tojásrántotta, abból csinálod ami otthon van, így az se baj ha a csirkét, halat kagylókat mással helyettesíted, a fűszerezés a lényege. 

Szükségünk van hozzá valamilyen húsra, egy bögre rizsre, paradicsomra vagy paradicsomszószra, zöldségfélékre. Az eredeti recept zöldbabos, szárazbabos, de én ma helyette vastaghúsú paprikát teszek bele, mint a Soriában élő spanyolok. 

Bő olajon lesütjük a húst a zöldségekkel

Először előkészítjük a husit. Ha egész csirkét használunk, igyekezzünk minél kisebb darabokra vágni. Ha vastagabb, nagyobb darabok akkor csak önmagában egy nagy serpenyőben bő olajban (olivával ajánlott, de én most simával kezdtem és később hozzáadtam egy keveset az olivából) elkezdjük sütni. Ha kisebb darabok vagy tenger gyümölcsei, akkor azonnal mellésütjük a zöldségféléket is, jelen esetben a paprikát. 

Én most csirke és halfélék hiányában a sertéscsülköm egy részét (cirka 40 dekát) áldozom fel a kísérlet oltárán. Annyi olajban ami majdnem elfedi, elkezdem sütni. Kicsi levet ereszt, de nem bánom, így biztos nem lesz rágós. Miután lefőtte a levét és elkezd pirulni, melléteszem a nagyobbakra vágott kaliforniai paprikát és sütöm amíg el nem kezd színesedni. Ekkor egy paradicsomot darabolok bele. Levet ereszt de nem baj, ha szószt raktam volna az is nedves lett volna. Fűszerek még mindig nincsenek benne, de ne izguljatok, hamarosan jönnek azok is.

Rizs hozzáadása

A rizst a fotón látható módon a serpenyőben átlósan elhelyezzük, majd a csészével hozzáöntünk 3 adag vizet. Beleteszünk egy kávéskanál sót, ízlés szerint borsot, esetleg fokhagymát egy leheletnyit, és hagyjuk addig főni, amíg a leve le nem megy. Nem kell kevergetni.

Sáfrány hozzáadása

Ekkor hozzáteszünk egy csapott kávéskanál sáfrányt. Ettől lesz a színe szép élénksárga. Ezzel már elkeverhetjük.

Jöhet a rozmaring

Végül jön az a fűszer, amire évekig nem jöttem rá. Ez biza a rozmaring. Mivel elég erőteljes fűszer, egy mokkáskanál elég belőle. Ezután hagyjuk addig a tűzön, amíg a leve elfogy és elkezd sülni az alja. Hagyni kell egy kicsit megpirulni. Miután elzártuk még érdemes egy konyharuhával vagy papírtörlővel letakarni, ami összeszedi a maradék nedvességtartalmát. Tálaláskor még meg lehet kicsi rozmaringgal hinteni. A spanyolok szerint akkor a legfinomabb, ha egy kicsit odakap az alja. Egyetértek velük. 

Ui: Párom véleménye: 

"- Eddig nem szerettem a sült rizst, de ez valami más."

Paella a la Kata

Zúzamasnik és betonfőzelék

Gyerekkoromban semmilyen belsőséget nem voltam hajlandó megenni, mert tálaláskor riasztóan hatott a csirke szívéből kilógó erek látványa vagy a zúzán libegő fura lebernyeg. Még a májat csak legyűrtem valahogy, kivéve ha fehér valamik csüngtek róla.

Megboldogult anyósomnak köszönhetem, hogy nekem mára ezek az ételek is ehetővé váltak, tőle tanultam meg, hogyan varázsoljuk át ezeknek a formáját csábítóvá a pocakunk számára.

Mivel a belsőségeket tapasztalataim szerint minden országban olcsóbban lehet beszerezni mint a szín húst, úgy döntöttem ma ezekből főzök egy egyszerű de finom menüt. A teljes anyagköltség nem haladta meg a 2 eurot.

Itt Németországban a különböző belsőségeket külön árulják, nincs vegyes csomag belőle. Egyszerre megfőzni sok lenne, így én megveszem például a pipihez a zúzát májat és szívet negyed kilós csomagokban, és 3-4 uzsonnás zacskóban összerakva lefagyasztom. Mindig tisztítva, darabolva fagyasztom le őket, így csak egyszer kell nekilátni, később már konyhakészen kapom elő.

Zuzamasnik és szívhegyek

Először a zúzát mosom meg. Mindegyiket kettévágom, a két oldaláról egy mozdulattal levágom a lógó húscafatot és a vastag részét  három vágással beirdalom. A képen látható, így aranyos masnikat kapok.
A szívek következnek. Egy mozdulattal levágom mindegyiknek az aljáról a kilógó ereket tartalmazó részt és felül félig behasítom. Így hamarabb megfől, ráadásul szebben is mutat.
A májat csak megmosom, ha látok rajta bármi furát, fehér lógó valamiket, esetleg zöld, azt levágom róla. Zöld akkor lesz a máj ha kifakad az epe a pipi boncolásakor. Ettől borzalmasan keserű lesz, így ha ilyet találok inkább kihajítom. Németországban még nem találkoztam ilyen májjal, otthon sajnos előfordult.

A macskáim közben árgus szemekkel követik minden mozdulatom, tudják a hulladék az ő hasukban köt ki. Kutyásoknak javasolt egy enyhén vegetás vízben  öt percig főzni a nyesedéket, és csak utána odaadni, mert ők hajlamosabbak leférgesedni a nyers husitól. Akinek nincs háziállata, meglepheti a szomszéd jószágát ezzel, biztos belopja magát a szívébe. Postások esetleg munkába is vihetik magukkal, harapós kutyáknak figyelemelterelés míg a levelet a postaládába csempészik.

Felirat hozzáadása

Na de komolyra fordítva a szót, haladjunk tovább a főzéssel. A megtisztított szívet és zúzát egy fazékba helyezzük, egy fej hagymával, egy darab paprikával és egy teáskanál sóval felrakjuk főni.
Megpucoljuk a kedvenc vagy épp otthon található leveszöldségeinket, én például a répát, és félretesszük.

Sárgaborsó és a fűszerei

Amíg fől a leves, nekilátunk a sárgaborsó főzelék készítésének. Egy lábasba fél csomag (125 gramm) sárgaborsót öntünk. Ha piszkosnak látjuk előtte tésztaszűrőben megmossuk. Mellé teszünk egy fej vöröshagymát, 1-2 gerezd fokhagymát, pár répakarikát, ízlés szerint akár gyökeret, zellert is lehet. A fűszerek: egy babérlevél, csipet kömény, ízlés szerint őrölt bors, mokkáskanál só. Miután mindent belepakoltunk ami eszünkbe jutott, felengedjük kétszer annyi vízzel mint amennyi a borsó és elkezdjük főzni.

Én mindent először a legmagasabb fokozaton főzök, majd ha felforr közepesre teszem.

Mire a borsót felkészítettük, a levesünk forr és barna hab ül a tetején. Ezt egy szűrővel leszedem, majd zöldségzölddel, borssal fűszerezem a levest. Aki szereti a zellerzöldet az most azt is beleteheti. Takarékra teszem, és ismét magára hagyom.

A főzelék mellé rántott májat készítek. Ma sertésből, mert az volt akcióban, de készíthetitek pipimájból és marháéból is. Ha van macskátok, és futja egy kis luxusra, a megtisztított eldarabolt májat beáztathatjátok egy kis tejbe. Puhább, finomabb lesz tőle, a macskák pedig igen hálásak ha a tejet később megkapják. Kutyánál nem próbáltam, de szerintem az sem ellenkezne. Én ma nem áztatok, simán átmosom és panírozom.

Sertésmáj panírban

Még mindig sokan nem tudják a sorrendjét ennek a műveletnek. Először lisztbe forgatjuk a májat. Semmilyen fűszert nem teszünk rá, még sót se mert attól megkeményedik. Utána jöhet a tojás. Én ebbe már egy csipet sót szoktam tenni, azzal keverem jól össze, és megforgatom a lisztes májakat benne. Végül jöhet a zsömlemorzsa fürdő, itt lehet kísérletezni, szárított zöldfűszereket lehet belekeverni. A spanyolok is és a németek is árulnak snidlinges panírt, de felesleges ezért a drágábbat megvenni, egyszerűbb otthon bekeverni. Főleg mert a natúr morzsát később édes ételekhez is használhatod mint  a szilvásgombóc, vagy a derelye. Én ma sima morzsát használok, a natúr ízt kívántam meg.

A maradék tojás bekeverve

Ha legyőztük az összes májat, a maradék tojást egy kevés liszttel és zsömlemorzsával bekeverjük. Ezt is kisütjük majd egy kanállal kiszaggatva a májjal együtt.

A levesünk ekkor már félig megfőtt. Belekarikázzuk a sárgarépát és a zöldségeket, és hagyjuk tovább pöszörögni a tűzhelyen. Ránézünk a borsóra is, de még biztos kemény, viszont ha nagyon fogy a víz róla, lehet pótolni.

Felszabadult egy kis szabadidőnk. Ha metélttésztával készítem a levest, akkor most semmi teendőm, de ma megint a grízgombócot kívántam meg, így kikeverem egy csészében és utána ülök le pihenni.

Bő félóra múlva már megpuhulnak a zöldségek a levesben, ekkor belefőzhetem a májat, a tésztát vagy a gombócot. A májat azért csak a végén tesszük bele, mert különben túlfől, szétmorzsálódik, megkeményedik.
Ha a sárgaborsó is puhának tűnik, akkor jöhet bele egy rántás. Én sokszor nem teszek bele, inkább addig főzöm, amíg teljesen szétfől a borsó. ettől egy olyan sűrű lesz, ha kicsit meghűlve fejre állítom a lábast, nem esik ki belőle. Ezért szoktam betonfőzeléknek hívni, mert beleköt az edénybe. Ma jó

kislány leszek, nem főzöm szét, inkább egy rántással fogom besűríteni. Persze így kevésbé diétás, viszont az egyben maradt borsószemek nagyon jó béltisztító hatással rendelkeznek.

Mielőtt a rántásnak nekikezdek, olajat készítek a tűzhelyre a máj sütéséhez és alágyújtok. Ezután amíg melegszik, 1-2 evőkanál olajon megpirítok egy evőkanál lisztet, majd adagolok hozzá egy kis főzeléket és csomómentesre keverem. Utána beleöntöm a lábasba és alaposan elkeverem. Még pár percig lassú tűzön főzöm.

Masnisleves

Ha elkészültem, és elég meleg az olaj, megsütöm a májakat. A legvastagabbat amikor már mindkét oldala megsült, kiveszem, kettévágom ellenőrizve hogy belül is átsült-e. Ha igen, mindet kiszedem, ha nem akkor még egy picit visszateszem.
Mire a máj kisül, elkészül a főzelék és a leves is, így már csak a tálalás és alkotásunk elfogyasztása vár ránk.

Betonfőzelék rántott májjal és a bekevert tojás

Verziók zabkására Katától Katának

Kata barátnőm, ki hasonló dolgokat tapasztal mint én, csak idő hiányában nem tudja blogra vetni gondolatait, írt nekem egy levelet, nagyon jó kis reggeli recepttel. Úgy döntöttem, a teljes levelét megosztom veletek, mert olyan jól megfogalmazza mire is gondol hajnalban egy édesanya, aki iskolába indítaná sokszor korgó gyomrú gyermekét.

"Kata, kedves!

Ha már a túlélésről írsz, vendégszövegként küldök neked néhány receptet.

Annál is inkább, mert épp most van alkalmam megtapasztalni, hogy mire megy az ember 22 nap alatt 10 ezer forintból. 2015 januárjában, Magyarországon.

Azzal kezdeném, amiről naponta olvasunk a magyar sajtóban: sok gyerek éhgyomorral megy iskolába. Hogy lehet korgó gyomorral gondolkozni, tanulni, figyelni?

Azt látom, hogy a legtöbb szegény ember azt hiszi, hogy a zsíros kenyér a legolcsóbb, holott egyáltalán nem. És azt gondolják, hogy muszáj egészségtelenül táplálkozni, csupa szénhidrátot enni, mert az az olcsó. Ez nem így van.

Szóval, segítsünk azon a kérdésen, amit talán sok anyuka feltesz magának: mit adjak a gyereknek reggelire?

Az én túlélő reggeli receptem a zabkása gyümölccsel. Az elkészítése 5-6 percet vesz igénybe.

Hozzávalók 1 személyre:

4-5 evőkanál apró szemű zabpehely. (A Sparban 160 forint fél kg, a Lidl-ben 190 forint. Egy csomag nekem 3 hétre elég).

1 db alma (vagy bármilyen gyümölcs)

Néhány szem mazsola (vagy ha van, bármilyen aszalt gyümölcs)

Ízlés szerint pici őrölt fahéj.

Tetszés szerint kevés hántolt napraforgómag, vagy kis kanál mák, vagy dió, vagy ami van otthon.

Esetleg tej (én nem szoktam).

A zabpelyhet kis lábosba tesszük a mazsolával vagy aszalt gyümölccsel, öntünk hozzá annyi vizet, hogy ellepje. Felforraljuk, és fél perc forrás után elzárjuk a gázt (kikapcsoljuk a főzőlapot). A mazsola édesíti meg a zabkását.

Közben meghámozzuk és apró darabokra vágjuk az almát.

Egy müzlis tálban összekeverjük a gyümölcsöt és a zabkását, teszünk hozzá magvakat, pici fahéjat, és már készen is a finom reggeli, ami nem mellesleg tele van vitaminnal és ásványi anyagokkal.

A zabkása önmagában is működik. Svédországban többet főznek belőle (3-4-szeres mennyiséget), nem tesznek bele gyümölcsöt, hanem amikor tálalják, öntenek hozzá egy kis tejet a gyerekeknek. Szerintem gyümölccsel jobb és a Mars téri piacon 100 forintért isteni almát lehet kapni."

Nekem összeszaladt a nyál a számban, miközben sorait olvastam. A zabkásával otthon már találkoztam, de a natúr, ízetlen változatát tálalták elém, és bár voltak mellé készítve magvak és gyümölcsök, nem gondoltam, hogy ezt így összekeverve finomabbá lehet varázsolni. Még nyomozok, hogy itt Németországban hol kapok zabkását. Eddig egy bioboltban leltem rá a kb negyed kilós kiszerelésre, ami ott nagyon drága (4,5 euro). Jövőhéten megpróbálkozok a nagyváros török és orosz boltjaival, de úgy gondoltam, addig se menjen egy gyermek se korgó gyomorral iskolába amíg én beszerzem a legfontosabb alapanyagot hozzá. Így addig is, most kivételesen a magyarországi barátaimnak ajánlom ezt a klassz és egyszerű receptet. 

A hetven puszis hallé

Sokan vitáznak azon, hallé vagy halászlé, és bár mindkét elnevezés elfogadott, nekem már csak az előbbi megnevezés marad. Még drága jó apukámtól ragadt rám, aki mindig tréfásan megjegyezte:

"- Hallé az, hiszen a halászt nem főzzük bele."

Szeretett horgászni, de nem nagyon értett a dologhoz, így a bográcsba valót végül mindig egy halboltban fogta ki. Tőle örököltem az alapreceptet, és pár halászcsárdában dolgozó szakács barátom ötleteivel kiegészítve végül kialakult ebből is a saját változatom.

Nem lehet olyan rossz, mert egy szép nyári napon, még másnaposan is, sok kis kukta segítségével olyat rottyantottunk bográcsban össze, hogy végül közel hetven puszit zsebeltem be érte. Kedves íjászbarátaim azóta is emlegetik, kérdezgetik, mikor ülünk össze megint egy bogrács körül? Mivel ez mostanában nem nagyon fog összejönni, hát megosztom féltve őrzött kis receptem.

Szeretem a halat, minden változatban, folyami vagy tengeri, sülve vagy főzve, a lényeg, nekem jusson belőle. Így ma a hallé mellé sütünk is egy pár szelet pontyot, mellé pedig cyprusi salátát tálalok.

Először megpucolom a halat. Ma tükörpontyot kaptam, de egyébként bármilyen édesvízi hal tökéletes alaplét ad. Tengeri hallal ne próbálkozzatok, Görögben kipróbáltam, rettenetes az íze.

Eltávolítom a pikkelyeket, ha van akkor a belsőségeket is és sóval ledörgölöm a nyálkát a halról. Eldarabolom másfél-két centi széles szeletekre, csak a fejét hagyom egyben. Pár szeletet félreteszek lesózva, ez lesz sütve vagy esetleg később az alaplébe beletéve. Nekem most a 2 kg-os halból 6 szelet marad, a többi részét dobom egy nagy fazékba. Nem filézem, mert a nagy hal szálkáit könnyebb evés közben eltávolítani egyben.

Amennyi a hal súlya, ugyanannyi vöröshagymát pucolok. Most másfél kiló hal került a fazekamba, így másfél kiló hagymát teszek mellé. Nem kell eldarabolni, én csak félbevágom. Durván 3-4 liter vízzel felengedem, egy kisebb fakanál sót szórok bele és felrakom főlni.

Addig főzöm, amíg a hal fejéről le nem válik teljesen a hús, a csontokat ilyenkor már kézzel el lehet távolítani. Most jön a művelet legbonyolultabb része, a halpasszírozás.

Az én csodaszép halpasszírozóm

Nekem erre van egy fantasztikusan egyszerű, mégis nagyon jó eszközöm. Sokan paradicsompasszírozásra használják, de én a krumplipürét is ezzel készítem. Lefényképeztem, hogy lássátok, nem egy drága vagy ördögi találmányról beszélek. Egy fazékra rögzítem, és elkezdem beleadagolni a halat a hagymával. Ahogy tekerem, a szálkák és csontok fent megakadnak a szűrön, csak a lepasszírozott halhús kerül a fazékba. Néha megakad, ilyenkor kiszedem a nagyobb csontokat és visszaöntöm a még szálkás haldarabok mellé a passzírozó tartalmát. Ekkor a maradék szálkáról leázik a hús, a szálka pedig az fazék aljára kerül, én pedig könnyedén folytatom a tekerést. A végeredmény egy nagyon sűrű, szálkamentes alaplé.

Ekkor jöhet az ízesítés. Mivel a pirospaprika legjobban hideg zsírban oldódik, és ekkorra már elhűlt az alaplevünk, így a hal olaja fent úszkál a lé tetején. Egy evőkanálnyi őrölt pirospaprikát és egy kávéskanálnyi csípős őrölt pirospaprikát (erősebb fajtából kevesebbet) el tudunk az úszó zsiradékban szépen keverni. Én ekkor teszek őrölt borsot is egy keveset. Megboldogult anyósom szerint hamarabb nem érdemes fűszerezni, de néha a hagymával együtt egész borsot teszek vagy piros hegyes paprikát már az alaplébe is. Ma nem tettem, mert nincs itthon egyik sem.

A fűszeres alaplét visszatesszük a tűzhelyre és még körülbelül  öt percig főzzük. Aki szereti a főtt halszeleteket, most beleteheti, aki a belsőségeket kedveli, az is belepakolhatja. Nekem most üres halam volt, így a tej és ikra kimarad, a főtt halhúsnál pedig jobban szeretjük a sültet, így azt sem teszem ma a lébe.

Amíg elkészül a hallé, megcsinálom a salátát. Egy paradicsomot, egy paprikát, fél uborkát összekockázok. Kicsit megsózom, majd kaporral megszórom. Egy gerezd fokhagymát nyomok rá és egy kicsi mentalevelet aprítok bele. Ezután egy kanál olívaolajjal és egy kanál citromlével összekeverem. Még mindig szeretem a konzerv kukoricát, így kicsit csalok, egy kanálnyit közé keverek. Az eredeti recepteben ez nincs benne. Végül a tetejére kockázom a fetasajtot. Mivel ez a párom kedvenc sajtja, ebből jó sokat kell tennem, elfogy a negyed kilós csomag egy salátánál. Az eredeti recept csak 10 dkg lenne.

Ideje kisütni a halszeleteket. A pontyot általában csak paprikás lisztben szokták megforgatni. Nem kell bele túl sok paprika, mert megkeseredik sülés közben. Szintén étteremben dolgozó barátaimtól tanultam, ha ebbe a lisztes keverékbe teszek 1-2 evőkanál zsömlemorzsát is, ropogósabb lesz a hal bundája, így azóta én ezzel készítem.

Közben elkészült a hallé, így lehet tálalni az ebédet/vacsorát. Mi ismét saját kiflit gyártottunk mellé, de most páromra bíztam az elkészítését. Mivel kettőnknek sok a 2 kg-os halból készült menü, így a közel 3 liter léből 2 litert lefagyasztottam, és a halszeletekből is tettem el a hűtő mélyére. Így igaz, hogy maga a hal nem olcsó, de egy páros számára 3 étkezést biztosít, ami alkalmanként 2,5 euro körül mozog.

Sűrű hallé frissen sült kiflivel

Sült ponty cyprusi salátával

Mustikka piirakka, a finnek fincsi pitéje

Miután az első napokban ilyen szorgalmasan spóroltatok velem, most jutalmul megosztom veletek Kata barátnőm Finnországból szerzett áfonyás pite receptjét.

Természetesen lázadó módon, én az áfonyát más gyümölcsökre cseréltem, mert a tömény áfonyával hadilábon állok, csak más gyümölcsök közé keverve tudom megenni. Esetleg krémmé varázsolva, fagyiként, vagy pálinkaként tudom önmagában fogyasztani.

Az elkészítéshez kivételesen igénybe vettem párom segítségét, az ő keze alatt a legmakrancosabb tészta is megszelídül.

Az öntet

Először egy omlós linzertésztát készítünk. 30 dkg lisztben elmorzsolunk 20 dkg Rama margarint. Én kauflandos margarint használok, mert az íze ugyanaz mint otthon a Ramáé. Ez az itteni Tescos márka. Ha tudtok otthon hasonló ízű és állagú verziót, nyugodtan használjátok. Hozzá morzsolunk 10 dkg porcukrot, nekem ez két púpozott evőkanál méretét jelenti. Belekeverünk fél deka sütőport, egy negyed citrom héját, csomag vaníliás cukrot, és egy villával előre összekutyult tojást.

Amíg párom összegyúrja a tésztát, én egy tálban kikeverek másfél deci tejjel, egy tojással, 5 evőkanál kristálycukorral és egy evőkanál porcukorral egy öntetet. Megmosom a gyümölcskeveréket amit használni fogok és lecsurgatom egy tésztaszűrőben.

A tészta és a gyümölcs eligazgatása

Párom közben elkészült a tésztával, amit egy kivajazott tortaformába varázsolt egy rövidke nyújtási folyamat után, majd kézzel eligazgatta. Úgy nyomkodta bele, hogy legyen egy kis pereme, felkészülve arra, ha kicsit folyna a gyümölcs leve, ne a sütő alján kössön ki. Az eredeti recept ilyet nem írt, ez már csak az én ötletem volt.

A tésztán eligazgatom a körülbelül 200gr gyümölcsöt és ráöntöm az öntetet. A sütőt már előmelegítettem, így azonnal be is teszem.

Barátnőm javasolt hozzá vanília öntetet, így amíg sül úgy döntöttem elkészítem.

Az öntettel felengedni és mehet a sütőbe

Az én verzióm ehhez, egy krém lesz. Egy tojás sárgáját elkeverem egy vaníliáscukorral és 2 evőkanál kristálycukorral. Ezután egy púpozott kanál lisztet keverek hozzá, majd óvatosan elkezdem tejjel felengedni. Összesen 2dl tejre lesz szükségünk, de folyamatos kavargatás közben adagolom, mindig ügyelve, hogy ne csomósodjon össze. Ezután felteszem a tűzhelyre és tovább kevergetve felforralom. Mire rotyogni kezd, már be is sűrűsödik. Egy kisebb evőkanál vajat adok még hozzá, lágyabb lesz tőle. Jól elkeverem benne és leveszem a tűzről hűlni.

Közben elkészült a piténk. Először kissé kétségbe estem, mert melegen folyt még a teteje. Azt hittem valamit elrontottam. A széle már barnult, így tudtam a tészta teljesen kész. Kétségbeesve írtam a barátnőmnek az üzenetet, hogy valami nem stimmel, de mire a válasza megérkezett rég megdermedt, és bevallom addigra majdnem el is fogyott.

A végeredmény

Sajnos nem sikerült vaníliakrémmel megkóstolni, mert én balga a krémet a konyhapulton felejtettem, és nem zártam ki a macskákat. De elégedett dorombolásuk jelezte, igen csak finom lehetett.

Maga a pite annyira jól sikerült, hogy újra kipróbáltam egy almás-banános verziót. Bár a banán kicsit megfeketedett, amit lehet pár csepp citromlével megelőzhettem volna, ízre nekem jobban bejött mint a piros gyümölcsös, és még olcsóbb is így télen. Megkérdeztem a páromat, készítsek-e hozzá vaníliakrémet a macskáknak, de azt mondta nem szükséges, így is eléggé meghíztak már.

Almás-banános verzió

Bableves, babgulyás és gulyásleves

Nagyon sok fiatal keveri ezeket az ételeket, és bizony csalódnak amikor bablevesre hívják őket és a várt füstölt-csülök helyett marhapörkölt ízt éreznek a levesben vagy éppen fordítva. Én például a babgulyást nem is nagyon szeretem, az már más ízvilág és túl húsos számomra, Ettől függetlenül páromnak szívesen készítek. Gulyáslevessel pedig külföldi barátaim szoktam meglepni, ügyelve arra, ha esetleg muzulmán vendégeim is akadnak, a megfelelő helyen szerezzem be hozzá a marhahúst.

Bableves

Ma egy egyszerű bablevest fogok főzni, de kicsit kitérek a gulyásra is, hogy lássátok milyen óriási a kettő között a különbség.

A mai menühöz szükségünk van leveszöldségekre, vörös- és fokhagymára, krumplira,egy darab füstölt húsféleségre, szárazbabra (minél nagyobb annál finomabb), fűszerekre (só, bors, babérlevél, őrölt kömény, erőspaprika - ez lehet pirosarany vagy zöld hegyes erős paprika is, kinek épp mi akad otthon, és őrölt pirospaprikára), tojásra, lisztre, és valamilyen zsiradékra.

Bár sokféle alapanyag szükséges, ez egy nagyon gazdag leves lesz, melyet akár egytálételként is fogyaszthattok, ráadásul nem is kerül sokba. Az én mai verzióm az egy eurót sem éri el.

Mivel többünk pénztárcájában válság van, így nem biztos hogy telik füstölt csülökre vagy oldalasra, de füstölt íz nélkül nem bableves a bableves. Bármilyen füstölt termékkel lehet helyettesíteni, akár egy kis kolbásszal is, kivétel a füstölt sajt. Azt ha lehet ne tegyetek bele.

Én ma szalonnabőrrel fogom elkészíteni. Magát a szalonnát túrós tésztához fogom felhasználni pörcnek, így szépen eltávolítom a bőrről a szalonnarészt és visszateszem a hűtőbe.
A bőrdarabot átöblítem, és egy fej vöröshagymával és a hegyes erőspaprikával felrakom egy nagyobb fazékban főzni. Az enyém durván három literes, két napra való adagot tudok benne készíteni.
A szárazbabot beáztatjuk annyi vízbe ami bőven ellepi és félretesszük. Van aki már előző este beáztatja, én nem szoktam, mert akkor meg teljesen szétázik.
Ezután megpucolok 4 nagyobb sárgarépát, egy gyökeret, egy szelet zellergyökeret és megmosom a zöldségzöldet. Bármelyik elhagyható de ekkor érdemes vegetafélével pótolni. Azért a répát ne hagyjátok ki, az a legfinomabb benne szerintem. A krumplit is megpucolom, de vízbe kell tenni nehogy megbarnuljon. Minden zöldségfélét nagyobb hasábokra vágok, a krumplit pedig kockákra.

Közben felforr a szalonnabőrös lé, takarékra teszem és jöhetnek a fűszerek. Ekkor teszem bele a fokhagymát, a sót, borsot, babért és köményt. Amíg fől, egy tojásba annyi lisztet teszek, hogy laza tésztát kapjak. Ebből lesz a csipetke. Ha sikerül keményre készíteni, kézzel apró darabokra tépkeded egy tálcára és hagyod száradni. Ha lazább, akkor kanállal is beleszaggathatod a levesbe. Én ha lusta vagyok csipetkét csinálni, akkor egy nagyon sűrű nokedlitésztával helyettesítem mint ma is, és mokkáskanállal szaggatom majd bele.

A levesünket egy órán át csak takarékon hagyjuk főlni. Ha csontos füstölthusit tudtunk hozzá szerezni, ekkor már látszik hogy puhul, de még nem válik le a csontról. Ekkor már mellé tehetjük a babot. Sokan külön főzik ki, hogy ne legyen tőle zavaros a leves, én belefőzöm mert szerintem anélkül nem az igazi.

A babbal megint majdnem egy órán át főzzük, addig ráérünk neten beszélgetni, megnézni egy sorozat epizódot, vagy kiolvasni egy 80 oldalas miniregényt. Én ilyenkor mosogatni, konyhát átpakolni szoktam, selejtezni, esetleg mosni.

Időnként ránézünk a levesre, egy fakanállal kiveszünk egy babot és ráfújunk. Ha azt látjuk, hogy a bőre a levegőtől felkunkorodik, akkor már majdnem kész. beletehetjük a levesbe a zöldségféléket, kivéve a krumplit. Én ezekkel 20 percig főzöm még, mielőtt a krumpli belekerül. Ha régi fás zöldségeink vannak, érdemes már hamarabb beletenni vagy kicsit tovább főzni. A burgonyával még újabb 20 percig főzzük, majd beletesszük a csipetkét vagy nokedlit. Amíg fől, elkészítjük a rántást.

Ez volt számomra a legnehezebb feladat, egy időben állandóan csomós lett, és a levesnek furcsa színe lett tőle. Utána próbálkoztam a  fokhagymás rántással, mert annál az aprított hagymadarabok nem engedik hogy összecsomósodjon, de túl erőteljes ízt adott. Mára már rájöttem, a rántás lényegére, ami a türelem.

Egy serpenyőben 2 evőkanál zsiradékot megolvasztok majd egy csapott evőkanál lisztet megpirítok benne, Ha már kezd színe lenni, leveszem a tűzről és teszek bele egy kanál őrölt pirospaprikát. csomómentesre keverem majd visszahelyezem a tűzhelyre. Vigyázni kell, mert egyrészt a paprika hideg zsírban jobban oldódik, másrészt hamar megég és keserű lesz. Amikor elkezd világosodni azonnal egy merőkanál levest öntök rá és gyorsan csomómentesre keverem. Ezután újabb merőkanál leves és keverés. Addig ismételgetem, amíg annyira híg nem lesz, hogy esélye se lesz csomósodni. Mire ezzel elkészülök, a csipetke is megfől, így már csak hozzákeverem a rántást, össze rottyantom és elzárom. Frissen darabolt zeller-zöldet szórok a tetejére és máris tálalható.

A babgulyás és a sima gulyásleves ehhez képest az elején annyiból tér el, hogy apróra vágott hagymával és paprikával készítek a marha (vagy bármilyen húsból) egy pörköltet. Ezután én megfelezem, az egyik fele pörköltként lesz majd tálalva. A másik felét átteszem egy nagy fazékba, felengedem vízzel, és bele teszem a babot, majd később a zöldségeket, aztán a krumplit, csipetkét ugyanúgy mint a bablevesnél. Sima gulyáslevesnél kimarad a bab. Vannak akik a gulyásleveshez és a babgulyáshoz a hagymát a pörkölt alapnál füstölt szalonnával pirítják, így ennek is lesz egy enyhén füstölt íze. Néha én is így szoktam, de sok vendégem a vallása miatt nem ehet sertéshúst. Így ritkán alkalmazom ezt a megoldást.

A gulyás és a bableves akkor tökéletes, ha a hozzávalóktól olyan sűrű, hogy megáll benne a fakanál. Sajnos éttermekben nem így adják, túlságosan felvizezik, ezzel elveszítve az egytálétel jellegét sima levessé válik. Pedig ha az eredeti receptet készítjük, még akkor is hatalmas haszonra tennének szert tányéronként. Kínai barátaim, akik nálam rendszeresen ettek gulyást, Budapestre látogattak két éve karácsonykor. Visszatérve onnan, szomorúan mesélték, hogy kipróbálták egy étteremben, és bár ízre finom volt, az enyémet még csak meg sem közelítette, és nem laktak olyan jól vele mint nálam. Így ezután ott már nem is akartak több magyar ételt enni. Gyrost és pizzát ettek az alatt a négy nap alatt amit ott töltöttek. Később megtanulták tőlem, hogyan kell jól elkészíteni, és cserébe megtanították az ő sertéskörmös bablevesük elkészítését. Ezzel a recepttel majd egyszer ha van rá elegendő érdeklődő, jelentkezem.

A spanyolországi gulyásleves-party kidőlt vendégei Cyprusról, Kínából, Spanyolból, Marokkóból, Romániából, és Olaszországból érkeztek. 

Hétvégi vajaskifli

Ha szabadidőnk engedi, érdemes hétvégén elkészíteni péksütijeinket, melyeket a hét elején szendvicsekhez felhasználva vihetjük magunkkal uzsonnára. Egy probléma van vele, nagyon fogy, vagy irigy tekintetek kereszttüzében tudod csak elfogyasztani. A házi mindig finomabb mint a bolti, és semmilyen tartósítószert nem tartalmaz. Ráadásul sokkal olcsóbb.

Én ma a tortillánk mellé úgy döntöttem vajas kiflit fogok készíteni, a 4 db összesen 15 centbe kerül.

Szükségünk lesz lisztre, vajra, sóra, tejre, élesztőre, cukorra.

Szögletesre nyújtom

Háromszögekre vágom

Először egy kilós liszt egyharmadát, tehát körülbelül 30-33 dkg-ot egy nagy tálba öntök. Csapott teáskanál sóval összekeverem.
Másfél deciliter tejbe fél teáskanál cukrot teszek, harminc másodperc alatt meglangyosítom, és belemorzsolok 15 dkg élesztőt. Ez majdnem fél csomag, nem szoktam méricskélni, kettévágom és a kisebbik felét használom fel.

Tangabugyi forma

Egy evőkanál vajat megolvasztok és a felfutott élesztős tejjel együtt a liszthez keverem. Fakanállal szoktam addig kevergetni amíg gyúrható laza tésztát nem kapok. Akkor kézzel is átgyúrom egy kicsit majd 40 percig egy konyharuha alatt pihenni hagyom.

Duplájára fog kelni ennyi idő alatt. Ekkor egy evőkanálnyi liszttel megszórom és újra átgyúrom, majd 10 percig pihentetem még. Utána lisztezett munkalapon nagyjából szögletes formára nyújtom, olyan fél centi vastagságig. A lépen látható módon négybe vágom, úgy, hogy háromszögeket kapjak. A felső szélesebb részét kicsit kézzel meghúzkodom, ettől olyan lesz mint egy tangabugyi.

Feltekerem

Innen kétféleképpen lehet folytatni. Vajjal meg lehet kenni és feltekerni, ettől sülés után kicsit réteges lesz. Vagy nem kened meg csak feltekered, ettől pedig olyan lesz mint a bolti sima kifli. Mindkettő finom, bármelyiket is választod. Nekem elfogyott a vajam a tésztakészítésnél, így nem kenem meg, bolti verzió lesz, puha belsővel.

Duplájára kelt, most már süthetem

Egy zsiradékkal kikent, lisztezett vagy sütőpapírral bélelt tepsiben még letakarva hagyod 20 percig pihenni, megint a duplájára fog dagadni. Emiatt érdemes minél messzebb rakni őket egymástól. Előmelegített sütőbe tesszük. Nálam 120 fokon fél óra alatt készül el. Nem szeretem teljesen barnára sütni, így amikor még világos a széle, csak a teteje sötétedik, akkor veszem ki. Párom tovább hagyja bent és vízzel megkeni, attól fényes, ropogós lesz a héja. Kenyérnél és zsömlénél én is ropogósan szeretem, de kifliből a puha nekem jobban esik.

A végeredmény

Ui: Azt hiszem legközelebb dupla adagot kell készítenem, mert kevés lett. A bableves mellé már nem maradt. :D

Tortilla, omlett vagy rántotta?

Ha hétvége, akkor nem kell rohannunk reggel, családunk számára összedobhatunk egy kicsit bonyolultabb reggelit.
A férfiak előszeretettel fogyasztják a szalonnás vagy kolbászos rántottát, melyhez a drága, koleszterin dús tojásból egy doboznyit is felhasználnak.
Az omlett, ami igazából majdnem rántotta kisebb módosításokkal, szintén egy koleszterin bomba.
Ezek miatt, én inkább a kicsit több időt igénybe vevő spanyol tortillát készítem, amihez feleannyi tojás szükséges és sokkal kiadósabb adagot nyerünk.

Sokan keverik a mexikói változattal, ami számomra egy papírízű tésztatekercs megtöltve finomságokkal.

Amikor először Spanyolországba érkeztem, még én sem tudtam mi is ez. Barátaim cipeltek el végül egy tapaszbárba, ahol megmutatták, majd a bőség zavarával küszködve alig tudtam választani annyi fajta volt. Tonhalas ketchupos-rácsdíszítéssel, olajbogyós, paprikás, sajtos verziók kacsingattak rám egy hűtőpultból hatalmas tortatálcákon. Természetesen másfél év alatt végigkóstoltam a kínálatot, és kialakult bennem az igény arra, hogy én is elkészítsem.

Először még spanyolban próbálkoztam, két kísérletező kedvű magyar barátnőmmel együtt, egy tenerifei barátom segítségével, felügyeletével. A végeredmény siralmas lett, a fele leborult a földre, és ízre nagyon olajos volt. Annyira bonyolultnak tűnt az elkészítése és annyi mosogatnivalóval járt, hogy közel két évig nem próbálkoztam újra. De hiányoztak az ízek, így pár hete kipróbáltam egy kisebb adaggal. Mivel sikerült, most újra elkészítem, de most már megosztom veletek a bevált alapreceptet és az ötleteket, hogyan ússzuk meg a mosatlan-hegyeket.

A tortillánkhoz szükségünk van burgonyára, tojásra, vöröshagymára, sóra és borsra. Ezek összköltsége körülbelül ötven cent. A sütéshez olivaolajat érdemes használni, de nyugodtan csináljátok napraforgó vagy repceolajjal, esetleg zsírral, vagy vajjal. A margarin túl vizes hozzá, abban inkább fől mint sül, így nem ajánlom.
Ezeken a hozzávalókon kívül mint a tojásrántotta esetében is, tehettek bele bármit. Én ma gombával készítem, mert az akad most itthon, de finom savanyú ubi belesütésével is, illetve a fiúknak hús vagy halfélékkel, felvágottakkal.

Két személyre 3 db közepes krumplit megpucolok, és egy olivaolajos serpenyőbe belereszelem egy nagy lyukú reszelővel. Nem kell túl sok olaj, de álljon az edény alján 1-2 milliméter magasan. Mint ha kicsit bővebben kented volna ki. Elkezded sütni, de épp csak annyira, hogy ne piruljon meg benne a krumpli. Amikor színesedik kiöntöd egy tálba.

Amíg a krumpli sülöget, megpucolok egy közepes fej vöröshagymát és apró kockákra darabolom. Miután a burgonyám kiöntöttem a serpenyőből, egy evőkanál olajat teszek az edénybe (igen, ugyanabba a serpenyőbe mindenféle mosogatás nélkül) és üvegesre puhítom a hagymát. Ha elkészült, ráborítom a krumplira és 1-2 evőkanál olajat készítek ismét a serpenyőbe, majd félreteszem.

4 tojást 4 csipet sóval (ízlés szerint lehet több is vagy esetleg vegeta), 1-2 csipetnyi őrölt borssal összekeverek. Én ma raktam egy mokkáskanál petrezselyem zöldet is, és egy késhegynyi sáfrányt. Utóbbitól íze nem lesz, de gyönyörű sárgává varázsolja a végeredményt.

Sülés közben. 

Mire ezzel elkészültem, kihűlt a krumpli és a hagyma, így már belekeverhetem a tojásba. Ha forrón teszem, akkor rásül azonnal a tojás, és ez később gondot okoz az átfordításnál, mert eltörhet a tortilla.
Most konzervgombával dolgozom, télen ez olcsóbb, tavasszal már frisset veszek ilyen célra. Így most egyszerű a dolgom, 1-2 evőkanál gombát belekeverek a többi hozzávalóba, és beleöntöm az egészet a serpenyőbe.


Takarékon kezdem el fedő alatt sütni, nagyon lassan. Amíg a teteje nem szikkad meg nem nyúlok hozzá. Ha már úgy látszik, hogy nem nedves a teteje, levesszük a fedőt és megrázogatjuk a serpenyőt. Ha nem lötyög már, akkor a fedőre átfordítjuk és visszacsúsztatjuk a serpenyőbe. Nem úgy mint én az első alkalommal, hogy nem ellenőriztem hogy lötyög-e és a fedőről a fele landolt a földön. Pár percig még így átfordítva sütjük, majd óvatosan egy nagy kerek tányérra vagy tálcára csúsztatjuk, vigyázva nehogy eltörjön.

Kihűlve érdemes fogyasztani, akkor a legfinomabb. Tálalás előtt még ketchuppal díszíthetjük, de párom nem szereti vele, így én ma csak paprikát daraboltam hozzá. A spanyolok bagettel eszik, mi friss kiflit készítettünk most hozzá, de ennek a leírása már egy másik történet lesz.

A végeredmény

Ui: Jelentem elfogyott. :D

Extrafinomfőzelék fütyülősfasírttal.

Nagyikám gyerekkoromban mindig úgy kínálta nekem a répát:

"- Ha sokat eszel belőle, megtanulsz fütyülni!"

Én enélkül is szerettem őt is a répát is, főleg főzelékben (na nem a nagyikát), de hiába ettem életem során töménytelen mennyiségben, soha nem tanultam meg fütyülni.

Voltak olyan hiedelmek is, ha túl sok répát eszem, sárga lesz a színem, de én ha egész nap mást se ettem csak nyersen rágcsáltam, akkor se vettem észre magamon színváltozást. 

Egy dolog viszont nem változott. A rajongásom ezért a harsogva roppanós zöldségféléért, melyet rengeteg ételbe megtanultam hús helyett belevarázsolni.

Például a kínaik a marhapörköltjükbe eleve belefőzik, egyre többször én is így készítem. Lehet belőle sós és édes ételeket egyaránt készíteni, egy vajas répakrém szuper tortaalapanyag, a főzelék, a párolt répa nagyon jó köretek, és hát főételnek tökéletes a fasírthoz hús helyett. 

Úgy döntöttem ma extraolcsó, extradiétás menüt kaptok, bár a főzelékem akár desszert is lehetne. A mai vacsora nekem egy euro húsz centbe került.

Nem lesz leves, de ha szeretnétek, ehhez nagyon jól megy egy rántott leves, amibe nem kell semmilyen zöldségféle. 

Kettő darab sárgarépa reszelve. 

Először a fasírt hozzávalóit készítem elő. Két személyre megpucolok 2 db nagyobb sárgarépát. Ezután jön a bonyolultabb része, le kell reszelni. Utálatos egy dolog, de a végeredmény miatt megéri. Én ma csalok, ugyanis szülinapomra unokaöcsémtől és páromtól konyhai eszközöket kaptam, melyek között található egy elektromos sajtreszelő. Tökéletes dió, mandula, sárgarépa reszeléséhez is, és csak egy gombnyomás kell a művelet elkezdéséhez. 

Miután megküzdünk a sárgarépákkal, finoman le kell sózni, amitől megpuhul és nagyon kevés levet ereszt. Ezt érdemes leönteni róla ha soknak találjátok. Öregebb répánál előfordul, hogy nem fog levet engedni. Érdemes utána megkóstolni, mert előfordulhat hogy megborul a só, én ilyenkor átöblítem egy kis vízzel, nehogy elsózzam a fasírtokat. 

Amíg a répára várok, hogy puhuljon, 2 zsemlét vagy 2 szelet kenyeret beáztatok annyi vízbe ami ellepi. Mi a zsemlét és a kenyeret is magunk készítjük, egy hétvégi blogom rá fogom szánni, hogy megosszam veletek a receptet. A fél kiló kenyér vagy 8 db zsömle 20 centbe kerül ha magunk gyártjuk, és két-három napig a reggelink meg van oldva belőle. 

Pihen a fasírt

Megpucolok 2 gerezd fokhagymát és elővarázsolom a fokhagymatörőm. Ha nincs ilyen eszközötök akkor érdemes nagyon apróra vágni egy éles késsel, és kicsit megnyomkodni hogy a leve előbújjon. 

Mire ezzel végzek, a répa már meg is puhult. Kinyomkodom a vizet a kenyérszeletekből és a répa mellé teszem. Rátöröm a fokhagymát, majd egy mokkáskanál őrölt borsot, késhegynyi őrölt köményt és egy csapott evőkanál őrölt pirospaprikát szórok rá. Mivel csak kisebb méretű tojásom van itthon, így ma kettőt teszek bele. Az egészet alaposan összegyúrom és félreteszem pihenni legalább húsz percre. 

Répa, borsó, spárga

Előkészítem a főzelékhez a zöldségeket. A finomfőzelék két legfontosabb összetevője számomra a borsó és a répa, de szeretem ha van benne még valami. Akár gyökér is lehet, de karalábé, spárga vagy ami eszetekbe jut mehet bele. Használhattok mirelit zöldségkeveréket is, de konzervet ne. Én ma fél kilogramm mirelit borsós-répás-spárgás keveréket fogok használni, mert ez volt akciósan és csak répám lenne itthon friss verzióban. 

Tejjel felengedve így kell kilesnie a lábasból

A megpucolt, összedarabolt vagy lereszelt zöldségeket egy olajjal bőven kikent lábasban elkezdem dinsztelni. Amikor már nincs leve, 2-3 evőkanál cukorral megszórom, és addig kevergetem amíg el nem kezd a cukor barnulni a zöldségeken. Ettől enyhén karamellás íze lesz majd. Ezután egy csomag vaníliáscukrot keverek hozzá. Hamarabb nem szabad, mert ha a vanília megég kesernyés ízt ad. Teszünk egy csipet sót, csak azért, mert az előhozza az ízeket. Belekeverünk 2 púpozott evőkanál lisztet és egy percig kevergetjük. Következő lépésben elkezdünk hozzá tejet adagolni, lassan, folyamatosan kevergetve. Amikor már ellepi a zöldségeket elég is lesz. Nálam ma durván fél liter fogyott el. 

Folyamatosan addig főzzük közepes lángon, amíg fel nem forr. Addigra besűrűsödik mint egy puding. Menet közben csak annyi időre hagyjuk abba a kevergetést, amíg bele nem reszelünk egy fél citrom héját és csepegtetünk bele 3-4 csepp levét. Én ma ismét kísérleteztem, Citrom helyett mandarint reszeltem és annak a levéből kevertem hozzá egy keveset. 

Ha elkészült, fedőt teszel rá. Ezt lehet melegíteni vagy hidegen is fogyasztható, így ráérsz utána kisütni a fasírtokat. 

Előkészítesz egy tányérba (aki nem szeret mosogatni az egy kinyitott szalvétára) egy adag zsömlemorzsát. A fasírtból pingpong labda méretű gombócokat formázol, kicsit meglapítod és a morzsába forgatod. Én egy tálcára szoktam előkészíteni őket. Amíg ezzel gyurmázol, érdemes egy serpenyőben előmelegíteni az olajat, hogy mire elkészülsz egyszerre beletehesd. 

A fasírtokat pár perc alatt mindkét oldalukon szép barnára sütöd, és már tálalhatod is. Sokkal gyorsabban megsül mint a húsból készült változat. A férfiak kilencven százaléka a családomban eddig nem vette észre, hogy teljesen vegetáriánus menü. Még exapósom is bedőlt ennek a receptnek, pedig ő aztán a  húst is hússal ette amíg élt.  

A végeredmény olyan mint a Choquito. Ronda de finom :D

Arra gondoltam, hogy egy kicsit motiváljalak benneteket a spórolásos főzésben, indítok egy játékot februártól ami augusztus elejéig fog tartani. A lényege, hogy februártól a kipróbált receptekkel - akár mobillal-, de fotózzátok le magatokat. Aki elküldi nekem a képet, belekerül a neve egy kalapba. Minél több receptemet próbálja ki, annál többször kerül bele a csillámos fejfedőmbe. Ha valaki videót készít, hogy eszi a család is, akkor egyszerre két cédulát kap tőlem. Ebből nyugi egyik sem lesz sárga, és remélem a végén ettől senki nem lesz félcédulás. 

No és mit is lehet nyerni? Annyit elárulok, hogy valamit, ami nekem nagyon nagy segítség a konyhában.

A jól sikerült képeket minden hónapban egy külön blogbejegyzésben közzé teszem, de csak az előzetes beleegyezésetekkel, ezzel motiválva a többieket is, 

Szóval februártól játszunk játszunk! :D 

Holnap szegényes bableves lesz a menü, és a töpörtős pogácsánál megmaradt csülök húsos részéből pörkölt. Két napra fogunk főzni, ezzel megspórolva egy napi villany- és gázhasználatot a konyhában. A kevésbé diétázók  tojásrántottát is készíthetnek majd reggelire.
Jövőhéttől beindítom a "reggeli zabkása ehetővé varázslása projektet", Demcsák Kata barátnőm ötletei alapján. Ha mégse jön össze, választhattok melyik Katán veritek le az éhesen maradt gyomrokat. 

Ui:
Feri megint nem vette észre, hogy nem volt hús a fasírtban, és annyira ízlett neki, hogy a macskáknak egy falatot sem volt hajlandó adni. Azért ne aggódjatok, én csempésztem a két kis rosszcsontnak, pillanatok alatt el is tüntették le ne buktassanak. A főzeléken a mandarin nem érződött annyira mint ha citrommal készítettem volna, viszont a spárga átvette az ízét, így olyan volt mint ha zöldborsós mandarinpudingot ettünk volna, és szintén hamar elfogyott. Ráadásul a cicák akik nem szeretik a citrusféléket, szó szerint menekülnek előle, a főzelékben elfogadták, tisztára nyalták utána a tányérjukat. Így újabb pozitív eredményt szült a mai főzőcske. 

Spanyol bajnokok kedvenc sültje salátával.

Örökös mázlista lévén sikerült egy háztartásba keverednem Spanyolország egyik kick-box bajnokával és tanítványaival, akik megmutatták, milyen étrenddel lehet olcsón hatalmas izmokat növeszteni. 

A hivatásos sport csak akkor kifizetődő Spanyolhonban, ha nyered az érmeket, viszont ha nem vagy a dobogó csúcsán, a következő lehetőségig nem igazán kell aggódnod a fogyókúrád miatt. 

Egy hivatásos ott is mint Magyarországon, napi 4-8 órát edz, e-mellett munkát vállalni nem tud. De míg otthon egy bajnok egy éven át kap fizetést, a Spanyolok többnyire egyösszegű pénzdíjat kapnak, és szponzorok támogatják a megélhetésüket. Már akinek akad szponzora. 

Így az aki ezt a pályát választja, hamar megtanul spórolni, ami az olcsó, de egészséges és laktató ételek elkészítését is magába foglalja. 

Én ma lakótársaim kedvencét készítem el, melynek előnye, hogy nem igényel hosszas előkészítést, hátránya, hogy azonnal kell fogyasztani, különben a hús megkeményedik a saláta megfonnyad. Két személyre a költsége két euro körül van. 

Fűszerezés

Először is szükségünk van hús szeletekre. Minden országban eddig az éppen akciós húsból készítettem. Magyarban és Spanyolban a tarja volt hozzá a legolcsóbb, legjobban bevállt verzió. Faluhelyen nyakasként emlegetik. Zsírosabb mint a sertés többi része, ezért sütésre alkalmasabb mint a száraz karaj vagy pulykamell. Még olcsóbb változata a csontos verzió, ráadásul a csont mellett sülő rész a legfinomabb, a fiúk imádják leszopogatni róla a husit, és elégedetten cuppognak hozzá.

Most csak két személyre készítem, így elegendő három-négy vastagabb szelet. Sajnos nem kaptam tarját, viszont a szeletelt comb akciós volt, olcsóbb mint az egyben hagyott. Gyorsan be is vásároltam belőle és négy szeletenként lefagyasztottam, csak a mai adagot nem rejtettem a fagyasztóm mélyére. A mai adag 80 centet tesz ki, Süthetitek pulykából, pipimellből is, bár akkor picit drágábbra jön ki, vastagabb pénztárcájúak marhából, viszont azt picit vékonyabbra kell szeletelni mert lassabban sül meg.

A husik egyik oldalát sóztam borsoztam és egymás tetejére tettem egy kis tálban úgy, hogy a fűszermentes rész fűszeressel érintkezzen. Amíg összeérnek az ízek, gyorsan elkészítem a salátát.

Az elkészült saláta

Most darabolt salátamixet vettem, 150 grammos csomagot, mert friss salátafej nincsen. 45 centembe került, tehát  kb 150Ft-ba. Kicsit drágának tartom Németországban. Spanyolban és otthon olcsóbb szokott lenni. Télen jobban kell a vitamin, így most nem sajnálom rá a pénzt.  Ehhez még kockákra daraboltam egy hűtő mélyén lapult árva paradicsomot, fél kaliforniai paprikát, és egy harmad szomorú kígyóuborkát. Ezek még a múltheti bevásárlásból maradtak, ez a mennyiség ha elosztom egy napra a felhasználttal, 10 centre jön ki. Természetesen más zöldségfélékkel is feldobhatjátok, például sárgarépával, káposztával, ami éppen akad a hűtő mélyen.
Finoman meghintettem sóval és vártam pár percet.

Addig elolvastam a facebook üzeneteimet, és örömmel láttam, hogy már többen várjátok a mai receptemet.

Ezután a salátát egy csipet kaporral és egy fél szár mentaágról frissen lecsippentett, körömnyi re tépkedett mentalevelekkel elkevertem. Annyira kicsi mennyiség, hogy ha elhagyjátok a receptből sem fog nagy különbséget jelenteni, így ne essetek kétségbe ha nincs otthon. Finom még oregánóval is, ciprusi barátnőm sűrűn használta a salátakészítéshez.

Mentát, petrezselyemet, bazsalikomot, és néha egyéb fűszernövényeket cserepes változatban szerzem be egy szupermarketben. Maximum egy euro darabja, de akkor már drágának számít, viszont legalább hat hónapig terem annyi levele, ami nekem elegendő a főzéshez. Sokkal kevesebb kell ezekből mint a szárított változatokból. Nem egyszerre veszem meg, minden hónapban egy cserepes fűszernövényre tudok csak pénzt kiadni. Így mire egy elfogy addigra éppen ismét sorra kerül a vásárlási listán. Most viszont csak mentám van itthon, pár napja dobtam ki a petrezselyem kiszáradt szárát, más fűszernövény pedig ebben a hidegben alig akad, vagy elkapkodják mire eljutok a boltba érte.

Na de térjünk vissza a salátánkhoz. Egy evőkanál bazsalikomos olivát locsoltam rá. Ha ilyen nincs otthon, külön is tehettek bazsalikomot és a sima napraforgó olaj is megteszi. Hogy ne maradjon olajos, egy evőkanálnyi citrusfélére van még szükségünk. Itt jött be mai kísérletező kedvem. Van egy kis savanykás akciós mandarinom, nem akar elfogyni mert lehetetlen megpucolni. A kis szégyenlősek közül egyet elkaptam, felét kifacsartam, pont egy evőkanálnyi leve lett. Elkevertem a salátával. Természetesen citrommal, naranccsal, sőt bolti citromlével is helyettesíthető.

Mi nagyon szeretjük a konzerv kukoricát, így hizlal vagy sem, 2 evőkanállal még megszórtam a saláta tetejét, majd egy olcsó fajta (olyasmi mint otthon a tesco márka) mozzarella sajtot rádaraboltam. 

A salátám ezzel kész is, majd tálalás előtt meg kell hintenem egy kis durvára vágott petrezselyemmel, ami ciprusi barátnőm szerint jót tesz a vesének. 

Alakul a husi karrierje

Most már jöhet a hús sütése. Előmelegített de nem forró serpenyőbe kevés olajat kell csurgatni. Legjobb itt is az olíva, de én szoktam napraforgó vagy repceolajjal is készíteni, sőt vajon, margarinon is. A húst egyesével úgy helyezzük bele az edénybe, hogy kicsit megmozgatjuk a serpenyő alján, így egyrészt olajos lesz a husi és az edényen is szétkenjük. A tűzhely legnagyobb fokozatán sütjük egyetlen percig, közben meglocsoljuk pár csepp olajjal a tetejét. Utána átfordítjuk, ráborítunk egy fedőt, és takarékra vesszük összesen  5 percig. Ezen idő alatt elég sok levet ereszt és rotyogó hangot hallat. Levesszük a fedőt és amíg a rotyogás sülő hanggá nem változik, nem fordítjuk meg, közben magasabb hőfokra tesszük. Ha már nagyon serceg, átfordítjuk, ekkor látjuk már hogy szépen pirult. A másik oldalát még 2-3 percig sütjük és kész is van.

Addig megmelegítem a tegnapról maradt levest.
Egy tipp: Ha eleve két napra főztök levest, érdemes a grízgombóc vagy egyéb tésztaféle előtt megfelezni és csak a felét befőzni. Így másnap másmilyen tésztaszármazékot is tehettek az előző napi helyett. Én ezt is magam készítem, kedvencem a levesmetélt, bár az jobban illik a csirkéhez. 

Meghintjük a salátát a petrezselyemmel, tányérra szedjük, mellé helyezzük a husit és azonnal neki is láthatunk a vacsorának. Ha ügyesek voltunk, a sült kívül piros foltos, belül szaftos puha, de nem véres. Kezdőknek érdemes egyet kettévágni mielőtt kiveszik a serpenyőből. Ha túlsütjük megkeményedik, kiszárad. Épp ezért sem melegíthető. 

Jó étvágyat!

Ui: 

Párom érezte, hogy valami változott a salátában, de nem jött rá, hogy a mandarin az oka, csak akkor fedezte fel az ízét amikor elárultam neki. Máskor is elkészíthetem vele, így a mai kísérletezés is pozitív eredményt hozott. 

Gábornak üzenem, mivel neki farkasétvágya van, ehhez nagyon jól megy a hagymás petrezselymes rizs. Mivel ő az íjászcsapatunk főszakácsa, nem kell neki elmagyaráznom hogyan hozza össze. :D

A következő menü répafasírt lesz olyan változatban, hogy párotok észre se fogja venni, hogy kimaradt belőle a hús. Mellé Kata-féle extrafinom főzelék, de hívhatjuk majd zöldségpudingnak is. Addig is jó sütögetést Nektek.